Kedves hallgatók,

Kérem, ha idejük engedi, töltsék ki a rövid kérdőívet, amivel a félév szemináriumait és a munkámat tudják névtelenül értékelni.

A kérdőív itt érhető el.

Azok a hallgatók, akik a dolgozatokon nem értek el összesen legalább 26 pontot, május 16-án 12 órától számolhatnak be az Alkotmányjogi Tanszéken. A beszámolóra a félév teljes anyagából készüljenek.

A hatodik szemináriumi órára a következő anyagokból készüljenek fel:

– a közvetlen demokrácia című előadáson elhangzottak

– a tankönyv 6.1 és 6.2 fejezete (FIGYELEM! A vonatkozó tankönyvi fejezetek nem a hatályos joganyagra épülnek.)

– Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdés, XXIII. cikk (7) bekezdés, 8. cikk, 31. cikk (2) bekezdés.

– A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. évi CCXXXVIII. törvény 2. § (1), 3. § (1)-(2) bek., 5. §, 9. § (1), 10. § (1)-(2), 11. §, 14. §, 15. §, 20. §, 26. §, 31. §, 32-34. §, 35. § (1) bek., 36. § (2) bek., 39. § (1) bek., 40. § (1) bek., 41. § (1) bek., 53-54. §, 59-60. §, 67. § (1) bek.

– az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 33. §

– a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (3), (5)-(6) bekezdés

– az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU Rendelete (2011. február 16.) az európai polgári kezdeményezésről 2. cikk

Házi feladat a hatodik szemináriumi órára:

A feladatok a Közvetlen demokrácia című feladatgyűjteményben találhatók, amely letölthető az alkjog.elte.hu oldal Oktatási segédanyagok című menüpontjából.

II. 7., II. 8., III. 1., III. 7.

Az második beadandó házi feladat keretében a következő jogesetet kell megoldaniuk és felölteniük a házi feladatok feltöltése című menüpontban. A házi feladat feltöltésének határideje mindkét csoport számára május 5. dél.

Formai követelmények: a jogesetet Times New Roman betűtípussal, másfeles sorközzel, maximum másfél oldalnyi terjedelemben oldják meg. A megoldások .doc formátumban töltsék fel, a file neve a neptun kódjuk legyen. Ügyeljenek a megfelelő jogszabályi hivatkozásokra!

Egy, a 14-18 év közötti gyermekek körében 2020-ban végzett felmérés kimutatta, hogy a korosztályba tartozó gyermekek 29%-a fogyaszt hetente legalább egyszer élénkítő szereket tartalmazó ún. “energiaitalt”. Orvosok szerint ezek az italok az emberi szervezet természetes szükségleteinél jóval nagyobb koncentrációban tartalmaznak a gyermekek egészséges fejlődésére veszélyes taurint. Egy gyermekvédő civil szervezet szülők bevonásával a következő kérdést szeretné népszavazásra bocsáttatni: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a taurin tartalmú italok 18 éven aluliak számára való forgalmazásának betiltásáról?” A Nemzeti Választási Bizottság 2020. február 10-én hitelesíti a kérdést, és megindul az aláírásgyűjtés. Időközben egy nemzetközi kutatócsoport kísérletekkel igazolja a taurin erős neurofiziológiai hatásait, amelynek hatására az Európa Tanács egyezményt fogad el a stimuláló szereket tartalmazó italok gyermekek számára való forgalmazásának tilalmáról. Az egyezményt a magyar Országgyűlés 2020. május 29-én ratifikálja. Ez idő alatt a civil szervezet több mint 205 000 népszavazást támogató aláírást gyűjtöttek össze, amelyeket 2020. május 31-én benyújtottak az NVB-nek. Az Országgyűlés 2020. június 14-én elrendelte a népszavazást. N. N. szerint azonban az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata jogellenes.

● Mi az NVB feladata a hozzá benyújtott aláírásokkal kapcsolatban?
● Kellő számú aláírás gyűlt-e össze a népszavazás elrendeléséhez?
● Mely szervhez fordulhat jogorvoslatért N. N?
● Milyen szempontokat mérlegel, és hogyan dönt a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv?

Az ötödik szemináriumi órára a következő anyagokból készüljenek fel:

– az Állam és polgár című előadásokon elhangzottak

– a tankönyv 8.1 – 8.4. fejezetei (FIGYELEM! A vonatkozó tankönyvi fejezetek nem a hatályos joganyagra épülnek.)

– Állampolgárság című feladatgyűjtemény Kulcsfogalmak című részében felsoroltak

– Alaptörvény D) cikk, G) cikk, XIV. cikk, XXIX. cikk

– Az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló
Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 2002. évi III. törvény 3-5. cikkek
– a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 1. §, 3. §, 4. § (1) és (3) bekezdés, 5.
§, 8-9. §
– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdés a)-c) pont
– A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 1. § (3) bekezdés, 2. § b) és f) pont, 32. § (1), (3)-(4) bekezdés, 51. §
– A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § c)-e) pont, 6. § (1) bekezdés, 10. § (1)-
(2) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 17. § (1), (3) bekezdés, 19. §, 45. § (1) bekezdés

Házi feladat az ötödik szemináriumi órára:

A feladatok a Állampolgárság című feladatgyűjteményben találhatók, amely letölthető az alkjog.elte.hu oldal Oktatási segédanyagok című menüpontjából.

II. 6., III. 6., III. 8.

Ezeket a feladatokat nem kell elküldeniük, de a megoldásokat a szemináriumra hozzák magukkal. Ezen kívül legyen Önöknél az Alaptörvény és a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény.

Az első beadandó házi feladat keretében a következő két jogesetet kell megoldaniuk és felölteniük a házi feladatok feltöltése című menüpontban. A házi feladtok feltöltésének határideje mindkét csoport számára április 20. dél.

Formai követelmények: a jogeseteket Times New Roman betűtípussal, másfeles sorközzel, jogesetenként maximum másfél oldalnyi terjedelemben oldják meg. A megoldások .doc formátumban töltsék fel, a file neve a neptun kódjuk legyen. Ügyeljenek a megfelelő jogszabályi hivatkozásokra!

1. Tibor 1980-ban született Tiszavasváriban magyar állampolgár szülők gyermekeként. A miskolci egyetemen kötött barátságot Hamiddal, akivel elválaszthatatlanok lettek. Hamid afgán állampolgár az afganisztáni események hatására 2002-ben lemondott afgán állampolgárságáról, és magyar állampolgár szeretett volna lenni. Hamid a kohómérnöki diploma megszerzését követően Magyarországon maradt, mert még az egyetemen megismerkedett a későbbi feleségével, a cseh állampolgárságú Martinával. Mind Hamid, mind pedig felesége féltek az állampolgársági vizsgától, ezért megkérték Tibort és húgát, Margitot, hogy tegyék le helyettük az állampolgársági vizsgát. Erre 2009-ben került sor, sikeresen le is vizsgáztak, majd Hamid és Martina honosítással magyar állampolgárságot szerzett. Hamid és Martina családja ikrekkel bővült 2012. március 8-án. 2010 októberében azonban egy átfogó hatósági ellenőrzés feltárta a “cserét”, és büntetőeljárás indult
Tibor, Margit, Hamid és Martina ellen, majd a Miskolci Városi Bíróság 2012. február 13-án valamennyijüket elmarasztalta közokirat-hamisítás bűntettében.

 Megszüntethető-e Hamid és Martina magyar állampolgársága visszaélésük következményeként?
 Megfosztható-e magyar állampolgárságától a testvérpár azon az alapon, hogy félrevezették a magyar hatóságot?
 Hogyan alakul a csecsemő ikrek állampolgársága?

2. J.M.B. magyar állampolgár, aki a Magyar Honvédség kötelékében eltöltött hosszú és sikeres évek után Szíriába költözik. Kezdetben különböző vállalkozásokba kezd, kereskedelmi tevékenységet folytat, azonban korábbi ismereteit kamatoztatva rövidesen katonai tanácsadóként alkalmazza a szír nemzetbiztonsági szolgálat. A szíriai polgárháború kitörését követően J.M.B. nehéz helyzetbe kerül, mert katonai tanácsadói munkája a felkelők előtt is ismert, akik közül néhány radikális csoport vérdíjat is kitűz a fejére. Miután Magyarország biztonsági okokból felfüggesztette damaszkuszi nagykövetségének tevékenységét, J.M.B. tanácstalan, hogy hová fordulhatna segítségért – időközben a magyar útlevelének érvényességi ideje is lejárt.

 Felkeresheti-e védelemért Franciaország damaszkuszi konzuli szolgálatát? 9
 Nemzetbiztonsági okokból megtagadhatják-e J.M.B. hazatérésének engedélyezését a magyar hatóságok?
 Nemzetbiztonsági okokból megfosztható-e J.M.B. magyar állampolgárságától?
 Kérhet-e menedékjogot J.M.B. Franciaországtól?